Az Európai Bíróság csütörtökön úgy döntött: az az állapotos munkavállaló, aki terhessége ideje alatt másik beosztásba kerül, nem kaphat kevesebb fizetést, mint amennyiben teherbe esése előtt részesült. A taláros testület ugyanakkor fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra is, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető a korábbi teljes (átlag-) fizetését viheti majd haza, hiszen bizonyos feladatokat már nem tud elvégezni, így ezért pluszpénz sem jár.

A Bíróság két ügyben ítélt így. Az egyik egy osztrák eset: Susanne Gassmayr terhessége előtt a grazi egyetem klinikáján dolgozott, ahol az alapfizetése mellett készenléti, ügyeleti pénzt is kapott. Miután a munkája veszélyeztette volna a magzatot, ezért még a baba megszületése előtt szülési szabadságra ment.

Az illetékes osztrák minisztérium ugyanakkor – az osztrák törvényekre hivatkozva – megtagadta, hogy az ügyeleti pénzt azon idő alatt is folyósítsák neki, amikor nem dolgozik.

A másik egy finn eset: Sanna Maria Parviainen légiutas-kísérőként dolgozott a Finnairnél, ám amikor terhes lett, akkor átmenetileg földi szolgálatba helyezték át, ahol kevesebb pénzt keresett. Az alapbérén felüli pótlékokat – melyek a korábbi beosztásához kötődtek – ugyanis nem kapta meg.

A Bíróság mindkét ügyben úgy határozott, hogy a szóban forgó hölgyek jogosultak a havi alapfizetésükre, illetve olyan pótlékokra, egyéb díjazásokra, melyek foglalkoztatási státusukhoz kötődnek (így a vezetői beosztáshoz, a szolgálati időhöz és a szakmai képesítéshez kötődő pótlékokra).

Ugyanakkor a munkaadó nem köteles kifizetni azokat az extrapénzeket, melyek valamilyen speciális feladat ellátáshoz kapcsolódtak. Így a szülési szabadságon lévő munkavállalónak azon átlagkeresetének megfelelő díjazáshoz van joga, amelyet az említett szabadság kezdetét megelőző referencia-időszak során kapott – a készenléti, azaz ügyeleti díj kivételével.